2008. augusztus 4., hétfő

költözés...

hát ma sem a lagziról fogok irni... majd ha meglesznek a képek...
ma végleg hazahoztam minden cuccom, azt hittem sokkal rosszabb lesz, dehát rá kellett jönnöm, hogy semmit nem tudok tenni a kialakult helyzet ellen... én dobtam még egy labdát, elismerve minden hibámmal, megváltozásra készen, de a másik fél elfordult a labda elől, sőt nem is látja be, hogy ott és akkor hibázott... ezt nagyon sajnálom, de szerintem ott és akkor ami történt hiába érezte ott és akkor helyesnek, mégiscsak etikátlan és tisztességtelen, mert akármekkora a baj, próbáljunk korrektek maradni... nem tudom mit hoz a jövő, lehetséges még a közös jövő, vagy teljsen elképzelhetetlen... én felvázoltam a jövőtervet, többféle alternatívával, és hogy miért ilyenkor kell rájönni arra hogy mit veszíthettünk, ha már elveszítettük a másikat?! ezt nagyon nehéz megmagyarázni, de a legfontosabb, hogy tisztán látok mindent, hol hibáztam, miben kellene változnom... értem, hogy késő meg minden, de a 3,5 év az mégiscsak 3,5év... azért azt csak halkan jegyezném, meg, hogy ha a másik fél nem változtat, akkor a későbbi párkapcsolatai során is felléphetnek ugyanezek problémák...
asszem itt is le is zárnám a témát... ha lesz fejlemény, akkor beszámolok...
hazafele elég apró vihar volt 30-50 el lehetett jönni... egy kis videót is készítettem :D az ablak nem azért olyan átlátszó mert tiszta, hanem mert folyik rajt a víz, nem bírta az ablaktörlő... :D


2 megjegyzés:

vinczepetya írta...

Látom sikerült kifognod a legnagyobb ítéletidőt....valamikor egy búfelejtő vakítózás?

AnagyG írta...

okés persze, a vakulás mindig jó!
mikor és hol???